2010. június 3.

tsüng, lóg, potyog, szömörkél, simul, huddozik, szakad

Az eső penig a légben képződött felhőbül lehulló víztseppek milljom függönye. Aszt gondótam esső esik / penig az szemem könnyhezik / az én szemem sűrű felhő / onnan ver engem az eső, mondgya az népajk. Vagyon tsendes, szapora, futó, hetes, országos, parázs, pásztás, harmatozó. S vagyon zápor s zivatar. Az eső tsüng, lóg, potyog, szömörkél, simul, huddozik, szakad. Kátoz a bihalos / esső lészen hamaros / könyvem záporátúl / kiárad a Szamos. Hildegard von Bingent, a szentté avatott apátnőt olyantén megrendétette az fennvaló Isten félelme, hogy a felhőhöz hasonlatosan könnyekben tört ki, mellyeket az eső szorgos tseppjeihöz hasonlétott s az lélek élet-elyxírjének nevezte. A régiség földmíelői az esőt fésű alakjában ábrázulták, az, kinek foka vón az felhő öregje. Tlalocnak, az mexikói esőistennek igenyest a felső ínyibül állottanak ki a fésű fogai mint esőszálatsok, kik az eső tseppjeit jelenték vala. Az esőfürdőre mondják még: zuhanytemplom, s vagyon esőlégy, ki az esőt előre jelenti, mikép az lajtorjás varangy. Esőt álmodni, ha aprónként tsepeg reád: kevés pénz. Ha bővön jön, tsutakra ázsz. Halk eső betegség, esernyő könnyebség (öszvetsukható).

Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: A vak murmutér

1 megjegyzés:

 
Free counter and web stats