2012. március 10.

Erdős Virág



Apollinaire
 hommage à „Lipót”
az ősz halott
én láttam
mellettem feküdt
a bamba, nagy hasát
az akkurátusan elrendezett
végtagjait
egy percre mintha csönd lett
ó idő szaga
ebéd, ilyesmi, hangaszál
egy isten barma szót emelt
de bánja már
hogy nem figyelt
én ülök nyugton, mint az állat
a földön többé
sose látnak
s az osztályon a házi
rend pikk-pakk
helyére áll

látom megkínzott arcotok
de már nem érdekel
lehetnék mondjuk bárhol is, ha
nekem itt megfelel

ahogy a költő mondaná
most nyakig ülök a
Szajna
és az a gondom hogy ráadásul
nincsen öröm a jajra

csak ez az idő-dolog, ez bánt
hogy mindig pont akkor hagy itt
amúgy stanecliféleségbe tették mind
a legszemélytelenebb
tárgyait

szájamban régi, méla íz
fülemben gonosz kis sanzonok
a kórtörténetemben szuicid és
más hasonló káros, sőt
egészségtelen hajlamok

a gégémben egy megsebzett galamb
ríva repked
nézd, miket beszélek
ne bőgj te dög, ilyet
meg még hogy
meghalok
továbbragozhatatlan
mondatok

letéptem ezt a
tudhatod
 

Édes Hazám

hadd ülök az
öledbe
minden búmat-bánatomat
feledve
sose hagyj el mindörökre
velem légy
mit számít hogy nem vagyok még
tizennégy

bóklászom a vadregényes
tájaidon
nem ütközöm meg a titkos
vágyaidon
és ha egy kis szeretetet
kiharcolok
azon se kell paráznod hogy
befalcolok

szívem minden melegével
leszoplak
az okosok úgyis mindent
beszopnak
ugyan minek futnék meg háthova is
magyar vagyok mégha félig
roma is

igény szerint kiköpöm vagy
lenyelem
mégse ingyen pusztítom a
kenyerem
ünnepnapon csoki ropi
kóla
Édes Hazám gondoskodik
róla

nem izgat föl engem már az
isi se
szaladgáljon oda csak a
pisise
nincsen annál alaposabb
honismeret
mint amit a magam bőrén
megismerek

házunk előtt folyik el a
kanális
akkor szép a szerelem ha
anális
felkínálom minden rejtett
zugomat
ráadásul legkisebbik
hugomat

önként vagyok veled naná
dalolva
még ha nem is járunk összekarolva
nincsen ebben semmi extra
áldozat
mindig van egy
eggyel durvább változat

kiülök a Duna-Tisza
közére
kivezérel az én szívem
vezére
bár ne lenne rajtam ez az
émelygés
üzletszerűbben menne a
kéjelgés

nem kell tőlem féltened a
tárcádat
tessék itt van mutatom a
bárcámat
tiszta vagyok mint a vízbe
fulladás
bár van egy kis
kismedence-gyulladás

Édes Hazám legkedvesebb
kliensem
szép vagy jó vagy másnak nem jut
ilyen sem
áhitattal suttogom a
neved is
csókolom ha el-eljár a
kezed is

ha megnövök úgy kell nekem
eladnak
rám se néznek inkább tovább
haladnak
akad másik az ilyenek
helyébe
némi ellenszolgáltatás
fejébe'

dongó darázs dolgozik a
virágon
nincsen ennél klasszabb hely a
világon
ha vigyázok nem is nagyon
ér baj
vagy a rendőr visz el vagy a
vérbaj

Édes Hazám hadd legyek a
himnuszod
hadd fényezzem tovább fényes
nimbuszod
amennyire csak a szitu
engedi
szeretném a dicsőséged
zengeni


parti kis

van vakanyag pupillatágító
van tollbamondat szórakosgató
kibicfelár van tintatöltelék
hiába már hiába volna még
van lakkcipó karéj gyalog fele
van véresmájas tömni mű bele
van zuglakás családi kibelakoló
van riplrón keret kalapadagoló
van szélütés esőverő van ághuzat
peremverem van káröröm van kárhozat
van rumbatej van vodkalács
van tyúkketrec járókarács
kabátmeleg van rózsagomb
van másvirág van irgalomb
van élesztő van inhalál
van zsilettzsúr ampullabál
van éberálom vénamély
ágytálaló van véredény
van szappanszőke jajcsomó van
kádmagány még pengeszép
van általázott gézirat
minekbeszéd


Hol
még egy mondat

Borsodban és Fejérben

a kólában a kenyérben

az ólakban a tévében

a gyáva nyulak évében

a visszajátszott bakiban

a csúszdára kent kakiban

a rád dudáló kocsiban

az eldünnyögött bocsiban

a hamis-gulyás-ágyúban

a fülig érő kátyúban

a Felkelő Nap plázában

a Terroristák Házában

a milliárdos tenderekben

bennük meg a zemberekben

sok kis undok alakban

a legsivárabb barakkban

az aluljárók rendjében

a pénzmozgások trendjében

a foghiányos fogsorban

a bocsánatos offshore-ban

a szem alatti ráncban

folytatódó láncban

Ernőben és Erzsikében

itt ebben a versikében

mindenféle bigyóban

a rozéban a pinyóban

a sumér-magyar cégben

a szablyában a széfben

a lazackrémes szusiban

a krokodilushusiban

a barmok közt egy csacsiban

az ürestészta vacsiban

a különféle formában

túladagolt tormában

kissegélyben Nagybajomban

kínálkozó alkalomban

éticsiga-szüretben

a napszámban a szünetben

a nagykislányos ruciban

a szerető apuciban

duóban és teamben

ebben a rossz rímben

a bankban meg a balkánban

a saját dühödt falkámban

a KisSalétrom utcában

az ottaniak cuccában

a lábra kapott szemétben

a járókelők szemében

majdnem minden tekintetben

szerényen de szeretetben

kiszuperált trabiban

a lenullázott szabiban

a kuka mellé csulázóban

levadászott kukázóban

földre vetett ágyban

isten tudja hányban

a nézd-ben meg a nos-ban

minden ilyen fosban

az inkriminált szavakban

a privatizált tavakban

a bűnben és a bírában

a kortárs magyar lírában

a falra festett cében

az Árpád-medencében

egyetlenegy mondatban

berobbanó oldatban

a fuzáriumtoxinban

a nátrium-hidroxidban

a zömében a lélekben
felszívódó méregben

tejben mézben mannában

minden édes annában

szálló porban hulló könnyben

számla- helyett cselédkönyvben

ezeknek a vérében

a garázdaság tényében

a legjobb magyar márkában

gyereknek a zárkában

a föl-földobott kőben

a csibekeltetőben

a könyörtelen logikában

ifjabb Csorba Robikában

rendszerint a Déliben
éjszakázó néniben

a békés, boldog családban

a kihűléses halálban

a fullos, fűtött garázsban

az egész baszott bagázsban

a felesleges faxniban

a legeslegjobb taxiban

a menésben-vagy-maradásban

hazában és haladásban

babakacagásban

meg egy csomó másban


Frissítés:
Jó néhány Erdős Virág-vers olvasható még az Édes hazám című antológiában, ill. itt.

1 megjegyzés:

  1. Erdős Virág VAN EGY ORSZÁG



    van egy ország

    ahol lakom

    semmi ágán

    lógó

    flakon

    van egy város

    ahol élek

    ahány test épp

    annyi

    lélek

    ahány lélek

    annyi lom is

    utcára tett

    irgalom is

    itt egy kiságy

    ja de

    édi

    ott egy ülve

    alvó

    dédi

    kibelezett

    öreg szekrény

    arcokat be-

    futó

    repkény

    bontott ajtó

    kilincs nélkül

    földönfutók

    bilincs nélkül

    áll a posztos

    mint a nádszál

    bokáig le-

    rohadt

    lábszár

    itt egy szép könyv ott egy

    labda

    ez még bor

    de ez már

    abda

    nem az összes

    csak a nagyja

    aki tűri

    aki hagyja

    aki tűrte

    aki hagyta

    nem az összes

    csak a nagyja

    vasárnap volt

    ahogy mindig

    felöltöztek

    ahogy illik

    csupa dolgos

    derék polgár

    egy se ruszin

    egy se

    bolgár

    olyan szépek

    hogy az csuhaj

    egyik bérlő

    másik

    tulaj

    kitűnőre

    szerepeltek

    álmukban sem

    szemeteltek

    nem engedték

    hosszú

    lére

    elindultak a mi-

    sére

    kukákat se

    borogattak

    kutyákat se

    kurogattak

    mise után

    leszavaztak

    bezabáltak

    be is basztak

    pöri volt tán

    isler is

    jóllakott az

    isten is

    nem az összes

    csak a nagyja

    aki tűrte

    aki hagyta

    aki tűri

    aki hagyja

    nem az összes

    csak a nagyja

    rajtam is múlt

    rajtam múlt

    tegnap kezdő-

    dött a múlt

    elkezdődött

    vége van

    borzalom és

    béke van

    semmi

    ágán

    lógó

    flakon

    van egy ország

    ahol

    lakom

    nevezd nevén

    szolgáld

    vakon

    ma még bölcső

    ma már

    vagon

    VálaszTörlés

 
Free counter and web stats