Most hogy ilyen szép kerek évfordulója van Klimt születésének (a 149.), itt a helye a Legsznobb-ban. S ha az övé itt van, akkor Emilie Flögéé is, aki alighanem a legnagyobb hatással volt rá – és viszont. Az extravagáns ruhákat tervező extravagáns divattervezőhöz szoros szálak fűzték, néhány képen meg is örökítette őt. Ő látható az unalomig reprodukált, szuvenírtárggyá silányított, de azért zseniális A csókon is.
Az Emilie Flögéről készült fotók azonban valószínűleg kevésbé ismertek.
Ma egy jó kórust hallottunk. A zene ünnepe alkalmából koncertet tartottak az egri nagyon barokk nagy minorita templomban, és mivel épp a városban vagyunk pár napig, meghallgattuk. Bach volt, Liszt és Verdi – az előbbi persze orgonán (Magda Dávid), az utóbbi kettő pedig a Cantus Agriensis előadásában, részben harmónium- és orgonakísérettel. Nagyon szépen szólt a kórus – különösen a záró Liszt-műben, amelyet az orgonakarzaton énekeltek, telten, erőteljesen, hatásosan. Érezhető volt, hogy összeszokottak és a legjobb értelemben rutinosak. A karnagyuk, Gergely Péter Pál remekül vezette őket. A templom akusztikája nagyon jót tett Magda Dávid gyakorlott játékának az a-moll prelúdium és fúgában. Fél ház gyűlt csak össze a templomban, de aki ott volt, nem bánta meg.
Breaking news: ef. Zámbó épp most mondta el a Szabad sávban Rangos Katalinnak, hogy augusztus 25-én Bizottság-kiállítás nyílik a Műcsarnokban – zenékkel is természetesen.
Fontos update: Aki mégis lemaradt a kiállításról (vagy még nem nézte meg elégszer), az 2012. december 2-áig Bécsben megteheti a Kunstforum termeiben. Sőt - a kunstforumbeli több mint százdarabos válogatás kiegészítéseképpen - 80 aktgrafika is látható a Collegium Hungaricumban szeptember 26-ától.
(Az utolsó másodpercek sajnos lemaradtak a videóról, de ezen a CD-n meghallgatható, a teljes zenei anyaggal együtt. A HazámHazám teljes DVD–je viszont alighanem hozzáférhetetlen már.) Sok-sok más Krétakör Színház-előadás részlete is letölthető innen. Nagy kár, hogy már csak így láthatók. (Mert ami Krétakör néven még létezik, az már teljesen más.)
A mai ÉS vele van tele; a Ráday utcai Galéria IX-ben hatalmas új grafikái láthatók 13-áig (Váli Dezső lényegre törő beírása a vendégkönyvben: KURVAJÓ!);
a Képcsarnok aukcióján 1980 körüli (akkor még emberek is feltűntek a képein) olajfestményeit veheti meg, akinek jó az ízlése;
I. Mentenem kéne ami menthető s én csak ülök súlyosan akár egy kőtömb akár az az óriási madár akit kamaszkoromban megsebeztem és némán vérzett el a füzes árnyékában. Csendben a világ ismeretlen részének mély csendjében költeményeimet írom amelyek egyszerre innen és túl vannak az irodalmon a megszokás törvényein a hülyék révületén. Elég volt az ömlesztett szépből az örökölt effektusokból. Az én költészetem nem az álmok kusza burjánzásából hanem a geometria szigorú rendjéből születik lefejti a gyümölcs héját megszerkeszti az alaprajzot térbeállítja a tárgyakat eltakarítja a múlt romjait s egy szebb jövendőt ígér. Íme költészetem valóságlényege szavaim tartalma vallomásaim értelmetlennek vélt értelme tűzeső és jégcsapok csengése amik az ellentétek törvénye szerint egyszerre egymás mellett élnek és betöltik a világ ismert ismeretlen tájait.
II. Nemcsak a szív énekel most nem is csak a nyelv. Szemem kék vize fogaim kemény fehére testem klasszikus szerkezete szellemem felfoghatatlan anyaga fejem milliónyi hajszála kezem tíz ujja akár egy orkeszter tíz megszállott tagja egyszerre cseng hogy hírt adjanak rólam a világnak.
Énekelek a fényben és árnyékban mindazokért akik szerencsétlenül születtek vagy később érte őket a szerencsétlenség a süketekért a vakokért a hitetlenekért az együgyűség áldozataiért azokért akik halálba ugranak a hegycsúcsról s azokért is akik nem mernek előbújni a barlangból.
Úgy énekelek hogy valaki más sorsa mélyéről visszhangozza és képessé váljék rá hogy elinduljon a part felé ahol korunk anyaméhe vajúdik ahol a földbevetett mag csírát fog ahol a magtár kapuja nem tűri a lakatot ahol a pásztor nem hagyja cserben nyáját ahol az ember ráismer embertársára kezébe veszi az anyagot a szerszámot és megalkotja élete értelmének vértől piros szenvedésektől fekete jegyeit.
Versmob 0411 címmel dokumentumfilmet készített a költészet napjára két húszéves egyetemista, Sarlós Dávid és Gyaraki Dávid, valamint huszonéves fiatalokból álló önszerveződő csapatuk. Január óta szerte az országban 44 kortárs magyar költővel beszélgettek a vers, az írás, az olvasás helyéről és szerepéről 2011-ben. A filmben megszólaló költők: Bajtai András, Beck Zoltán, Bereményi Géza, Bertók László, Busa Pista, Can Togay, Csobánka Zsuzsa, Csukás István, Dunajcsik Mátyás, Falcsik Mari, Gergely Ágnes, Juhász Ferenc, K. Kabai Lóránt, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Lili, Kollár Árpád, Kovács András Ferenc, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Lanczkor Gábor, Lator László, Lovasi András, Marsall László, Nemes Z. Márió, Oravecz Imre, Orcsik Roland, Pál Dániel Levente, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Simon Márton, Süveg Márk, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa, Térey János, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Villányi László, Vörös István, Zalán Tibor, Závada Péter. A felvett 50 órányi nyersanyagból egy 20-30 percesre vágott dokumentumfilm jelenik meg április 11-én, a költészet napján a versmob.hu oldalon. A dokumentumfilm párjaként egy 10 perces kisjátékfilm is készül Versmob 0411 – a virrasztás címmel, amely keretbe foglalja a dokumentumfilmet. A filmet Sarlós Dávid rendezi, az operatőr Kiss Gravi András. A dokumentumfilm teljes mértékben az alkotók saját pénzéből készül, a fikciós filmhez pedig magánszemélyektől kaptak anyagi támogatást az alkotók. A dokumentumfilm kétperces előzetese már elérhető a versmob.hu-n. Meg itt: Innen
Most hogy ilyen szép kerek évfordulója van Klimt születésének (a 149.), itt a helye a Legsznobb-ban.
